Nem vitás, hogy egy „feszesítő”, „arckontúr javító” kúra sokkal látványosabb eredményt sejtet, mint egy „barrier erősítő” program, pedig ha a vendégnek elmagyaráznánk, miért fontos a bőr védekező képességének növelése, s mely hatóanyagokkal lehet ezt elérni, megfelelő és valóban hatékony otthoni készítmények ajánlásával nemcsak az egészséges bőr érdekében tettünk valamit, hanem a bevételünket is jelentősen megnövelhetjük.
CÉL: A VÉDEKEZŐKÉPESSÉG MEGERŐSÍTÉSE
A szalonba érkező hölgyek nagy része vagy az öregedés jeleinek vagy egyéb bőrproblémák (akné, pigmentfoltok, szárazon hámló bőr stb.) optikai tüneteinek megszüntetésére koncentrál, és sajnos még a kozmetikusok közül is csak kevesen emelik ki mindezen problémák eredetét, a bőr védekező képességének gyengülését. Egyes becslések szerint a felnőtt lakosság bőrének állapota 80-90%-ban a környezeti hatásokra, s csupán nagyon csekély mértékben genetikai adottságokra vezethető vissza.
A bőr károsodásának megelőzésében a bőr barrier funkciójának megerősítése, azaz a hidro-lipid réteg egyensúlyának fenntartása és a hámréteg szakszerű ápolása, védekező képességének megerősítése áll. A megerősödött védekező képesség eredménye, hogy a gyulladások és egyéb bőrkárosodások csökkennek. Természetesen ezzel még nem oldható meg minden probléma, de kimutatták, hogy a barrier réteg helyreállítása automatikusan a mélyebb rétegek állapotának javulásával, összességében egészségesebb bőr kialakulásával jár. Legegyszerűbb példája ennek a bőr nedvességtartalmának a növelése, ami elsősorban a nedvveszteség csökkentését kell, hogy jelentse. Ebből a szempontból az epidermisz és a hámréteg ugyanúgy működnek, mint a fazékban melegedő víz és a fedő. Ha a fedőnk lyukas, azaz sérült a hámréteg, megnő a nedvveszteség. Ilyenkor a „lyukak” betömésére (ami nem más, mint a sejtközti állomány feltöltése) kell koncentrálnunk, s nem a nedvesség pótlására.
Ki gondolná, hogy egy egyszerű arcmosással is már gyengítettük bőrünk védekező képességét? A bőrfelszíni emulzió „lemosásával” a kórokozókkal szembeni védelem első pajzsát távolítottuk el. Az egészséges bőr 2-3 óra alatt visszaállítja a megfelelő pH-értékű és baktérium flórájú természetes hidro-lipid rétegét, de a sérült barrier- funkció egyedül erre nem képes.
MIT MIVEL PÓTOLJUNK?
Az arcápoló krémek tulajdonképpeni feladata ennek a hidro-lipid rétegnek a pótlása, a bőr védekező képességének kívülről jövő erősítése. A kozmetikumok csak akkor tudnak segíteni, ha olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek bőrazonosak, illetve a lehető legjobban megfelelnek a bőr természetes hidro-lipid összetevőinek. A bőr hidro-lipid rétege a faggyúmirigyek által termelt sebum (faggyú) illetve a verejtékcsatornákon a bőrfelszínre kerülő verejték keveréke, melyeket a bőr emulgálószere, a ceramid köt össze. A faggyú legfontosabb összetevői a különböző telítetlen zsírsavak (sztearinsav, gamma-linoleinsav, palmitoleinsav), a viasz és viasz-észterek, szkvalán, koleszterol és koleszterol-észterek. A nedvességet a hialuronsav, aminosavak és a verejtékben lévő urea adja. Hogyan pótolhatók ezek kozmetikumok segítségével? A faggyú összetevőit növényi olajokkal helyettesíthetjük, de nem mindegy milyen növényi olajokat részesítünk előnyben! Az egészséges és dermatológiailag is megalapozott (ezért valóban professzionális) megoldás azon növényi olajok felhasználása, amelyek telítetlen zsírsavai a legjobban hasonlítanak a faggyú zsírsavaihoz, illetve azok az olajok, amelyekben ezek a legmagasabb arányban találhatóak meg. Így a faggyú sztearinsav tartalmát leginkább karitévajjal (seavaj) vagy makadámia olajjal, gamma-linoleinsav tartalmát ligetszépe olajjal vagy gránátalmamag olajjal, palmitoleinsav tartalmát szintén a makadámia olajjal tudjuk pótolni. A hiányzó viasz legkiválóbb forrása a jojoba olaj, a szkvaláné pedig az oliva olaj. A nedvességpótlásra ma már kiváló tisztaságú, maximálisan bőrbarát, laboratóriumban előállított nedvességpótló anyagok (hialuronsav, urea, különböző aminosavak) állnak rendelkezésre.
A STRATUM CORNEUM ÁLLAPOTA SZINTÉN FONTOS TÉNYEZŐ
A bőr ép védekező funkciójánál a hidro-lipid réteg mellett a stratum corneumnak (hámréteg) van döntő szerepe. A stratum corneum anyagcsere szempontból inaktív sejtekből és több rétegben, dupla sorú lipidekől álló sejtközti matrixból áll, melyek nagyban hasonlítanak a biológiai membránok falához (illetve a liposzómákhoz). A bőr lipid védekező rétegének sérülése egy felerősödött transzepidermális vízveszteséghez, ezen keresztül pedig érdes, száraz bőr kialakulásához vezet. Az irritáció következményeként környezeti mérgek, baktériumok, vírusok és allergén anyagok juthatnak nagyon könnyen a bőrbe, és további kóros elváltozásokat okozhatnak.
A stratum corneum barrier rétege főleg cermidból, koleszterinből és palmitinsavból áll. A bőrazonos, bőrbarát bőrvédelem hasonló anyagokat és hasonló felépítést jelent. Az ilyen rendszereket DMS (Derma Membran Struktur) rendszernek hívják. Ezek általában ceramidot, fitoszterineket (nagyon hasonlít a koleszterinre) és hidrogenizált foszfatidilkolint (kémiailag kötött palmitinsavval és sztearinsavval) tartalmaznak. Az összetevők fiziológiailag hozzájárulnak a bőr természetes egyensúlyához. Az ilyen rendszerek előnye, hogy nem tartalmaznak emulgálószereket, ami nagyon fontos például az atopikus bőr számára.
A sérült bőrréteg regenerálása elsősorban ceramidokkal érhető el, melyet a bőr az epidermiszben állít elő és a bőrsejt életének kb. 28. napján a hámrétegbe lead. A ceramidok közül az egyik legfontosabb a linolsav tartalmú ceramid-I. Mennyiségének csökkenése a bőrben egyenes arányban van a kóros bőrelváltozások növekedésével. Ezért van nagy jelentőségük a liposzómás és nanoszómás szállító rendszereknek, mivel ezek héjukban, nagy koncentrációban linolsavat tartalmaznak. A megfelelő mennyiségű ceramid előállításához a bőrsejtek születését és a stratum corneum felé való vándorlását védeni és támogatni kell, mivel ezen az úton, a sejtek káros környezeti hatásokra (szabadgyökök, UV-sugárzás) megsérülhetnek. Az egészséges bőrápolásból azért három vitamin nélkülözhetetlen: A, E és a C-vitamin.
A DÖNTÉS A MIÉNK
A hidro-lipid réteg és a hámréteg működését a nem megfelelő összetételű kozmetikumok használatával meg lehet zavarni. Ide tartoznak pl. a kőolajszármazékok. Az olcsó ásványi olajok legnagyobb hátránya kétségtelenül az, hogy különösen magas koncentrációban áthatolhatatlan filmet (okkluzív hatás) képeznek a bőrön. Visszaszorítja a bőr saját lipidgátját, amely a készítmény felvitelekor a bőr nagy vízveszteségéhez vezet, s ez a kialakuló száraz, repedezett és pikkelyes bőrért felelős. Mivel a bőr nem termel megfelelő bőrfelszíni emulziót, az ásványi olajos kozmetikumok (de gondolhatunk akár az ilyenkor nagyon aktuális ajakápolókra is!) használói úgy érzik, ha nem krémezik arcukat a bőrük feszül, viszket és száraz. Egyre többet használnak a készítményből, függőségbe kerülnek tőle. A krém adta selymes érzet a bőrfelszínen a fel nem szívódó ásványi olajokból ered, alatta viszont a bőr egyensúlya teljesen felborult.
Ma a kozmetikában is érvényesülni kell a „nil nocere” – nem ártani – évezredes orvosi elvnek. Az utóbbi évtizedek tudományos kutatásai elvezettek oda, hogy már a bőr szerkezetét nemcsak szövettani, hanem molekuláris szinten is ismerjük, ezáltal olyan fegyverhez jutnak a kozmetikusok is, amelyről néhány éve álmodni sem mertek volna.
Nem vitás, hogy egy „feszesítő”, „arckontúr javító” kúra sokkal látványosabb eredményt sejtet, mint egy „barrier erősítő” program, pedig ha a vendégnek elmagyaráznánk, miért fontos a bőr védekező képességének növelése, s mely hatóanyagokkal lehet ezt elérni, megfelelő és valóban hatékony otthoni készítmények ajánlásával nemcsak az egészséges bőr érdekében tettünk valamit, hanem a bevételünket is jelentősen megnövelhetjük.
CÉL: A VÉDEKEZŐKÉPESSÉG MEGERŐSÍTÉSE
A szalonba érkező hölgyek nagy része vagy az öregedés jeleinek vagy egyéb bőrproblémák (akné, pigmentfoltok, szárazon hámló bőr stb.) optikai tüneteinek megszüntetésére koncentrál, és sajnos még a kozmetikusok közül is csak kevesen emelik ki mindezen problémák eredetét, a bőr védekező képességének gyengülését. Egyes becslések szerint a felnőtt lakosság bőrének állapota 80-90%-ban a környezeti hatásokra, s csupán nagyon csekély mértékben genetikai adottságokra vezethető vissza.
A bőr károsodásának megelőzésében a bőr barrier funkciójának megerősítése, azaz a hidro-lipid réteg egyensúlyának fenntartása és a hámréteg szakszerű ápolása, védekező képességének megerősítése áll. A megerősödött védekező képesség eredménye, hogy a gyulladások és egyéb bőrkárosodások csökkennek. Természetesen ezzel még nem oldható meg minden probléma, de kimutatták, hogy a barrier réteg helyreállítása automatikusan a mélyebb rétegek állapotának javulásával, összességében egészségesebb bőr kialakulásával jár. Legegyszerűbb példája ennek a bőr nedvességtartalmának a növelése, ami elsősorban a nedvveszteség csökkentését kell, hogy jelentse. Ebből a szempontból az epidermisz és a hámréteg ugyanúgy működnek, mint a fazékban melegedő víz és a fedő. Ha a fedőnk lyukas, azaz sérült a hámréteg, megnő a nedvveszteség. Ilyenkor a „lyukak” betömésére (ami nem más, mint a sejtközti állomány feltöltése) kell koncentrálnunk, s nem a nedvesség pótlására.
Ki gondolná, hogy egy egyszerű arcmosással is már gyengítettük bőrünk védekező képességét? A bőrfelszíni emulzió „lemosásával” a kórokozókkal szembeni védelem első pajzsát távolítottuk el. Az egészséges bőr 2-3 óra alatt visszaállítja a megfelelő pH-értékű és baktérium flórájú természetes hidro-lipid rétegét, de a sérült barrier- funkció egyedül erre nem képes.
MIT MIVEL PÓTOLJUNK?
Az arcápoló krémek tulajdonképpeni feladata ennek a hidro-lipid rétegnek a pótlása, a bőr védekező képességének kívülről jövő erősítése. A kozmetikumok csak akkor tudnak segíteni, ha olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek bőrazonosak, illetve a lehető legjobban megfelelnek a bőr természetes hidro-lipid összetevőinek. A bőr hidro-lipid rétege a faggyúmirigyek által termelt sebum (faggyú) illetve a verejtékcsatornákon a bőrfelszínre kerülő verejték keveréke, melyeket a bőr emulgálószere, a ceramid köt össze. A faggyú legfontosabb összetevői a különböző telítetlen zsírsavak (sztearinsav, gamma-linoleinsav, palmitoleinsav), a viasz és viasz-észterek, szkvalán, koleszterol és koleszterol-észterek. A nedvességet a hialuronsav, aminosavak és a verejtékben lévő urea adja. Hogyan pótolhatók ezek kozmetikumok segítségével? A faggyú összetevőit növényi olajokkal helyettesíthetjük, de nem mindegy milyen növényi olajokat részesítünk előnyben! Az egészséges és dermatológiailag is megalapozott (ezért valóban professzionális) megoldás azon növényi olajok felhasználása, amelyek telítetlen zsírsavai a legjobban hasonlítanak a faggyú zsírsavaihoz, illetve azok az olajok, amelyekben ezek a legmagasabb arányban találhatóak meg. Így a faggyú sztearinsav tartalmát leginkább karitévajjal (seavaj) vagy makadámia olajjal, gamma-linoleinsav tartalmát ligetszépe olajjal vagy gránátalmamag olajjal, palmitoleinsav tartalmát szintén a makadámia olajjal tudjuk pótolni. A hiányzó viasz legkiválóbb forrása a jojoba olaj, a szkvaláné pedig az oliva olaj. A nedvességpótlásra ma már kiváló tisztaságú, maximálisan bőrbarát, laboratóriumban előállított nedvességpótló anyagok (hialuronsav, urea, különböző aminosavak) állnak rendelkezésre.
A STRATUM CORNEUM ÁLLAPOTA SZINTÉN FONTOS TÉNYEZŐ
A bőr ép védekező funkciójánál a hidro-lipid réteg mellett a stratum corneumnak (hámréteg) van döntő szerepe. A stratum corneum anyagcsere szempontból inaktív sejtekből és több rétegben, dupla sorú lipidekől álló sejtközti matrixból áll, melyek nagyban hasonlítanak a biológiai membránok falához (illetve a liposzómákhoz). A bőr lipid védekező rétegének sérülése egy felerősödött transzepidermális vízveszteséghez, ezen keresztül pedig érdes, száraz bőr kialakulásához vezet. Az irritáció következményeként környezeti mérgek, baktériumok, vírusok és allergén anyagok juthatnak nagyon könnyen a bőrbe, és további kóros elváltozásokat okozhatnak.
A stratum corneum barrier rétege főleg cermidból, koleszterinből és palmitinsavból áll. A bőrazonos, bőrbarát bőrvédelem hasonló anyagokat és hasonló felépítést jelent. Az ilyen rendszereket DMS (Derma Membran Struktur) rendszernek hívják. Ezek általában ceramidot, fitoszterineket (nagyon hasonlít a koleszterinre) és hidrogenizált foszfatidilkolint (kémiailag kötött palmitinsavval és sztearinsavval) tartalmaznak. Az összetevők fiziológiailag hozzájárulnak a bőr természetes egyensúlyához. Az ilyen rendszerek előnye, hogy nem tartalmaznak emulgálószereket, ami nagyon fontos például az atopikus bőr számára.
A sérült bőrréteg regenerálása elsősorban ceramidokkal érhető el, melyet a bőr az epidermiszben állít elő és a bőrsejt életének kb. 28. napján a hámrétegbe lead. A ceramidok közül az egyik legfontosabb a linolsav tartalmú ceramid-I. Mennyiségének csökkenése a bőrben egyenes arányban van a kóros bőrelváltozások növekedésével. Ezért van nagy jelentőségük a liposzómás és nanoszómás szállító rendszereknek, mivel ezek héjukban, nagy koncentrációban linolsavat tartalmaznak. A megfelelő mennyiségű ceramid előállításához a bőrsejtek születését és a stratum corneum felé való vándorlását védeni és támogatni kell, mivel ezen az úton, a sejtek káros környezeti hatásokra (szabadgyökök, UV-sugárzás) megsérülhetnek. Az egészséges bőrápolásból azért három vitamin nélkülözhetetlen: A, E és a C-vitamin.
A DÖNTÉS A MIÉNK
A hidro-lipid réteg és a hámréteg működését a nem megfelelő összetételű kozmetikumok használatával meg lehet zavarni. Ide tartoznak pl. a kőolajszármazékok. Az olcsó ásványi olajok legnagyobb hátránya kétségtelenül az, hogy különösen magas koncentrációban áthatolhatatlan filmet (okkluzív hatás) képeznek a bőrön. Visszaszorítja a bőr saját lipidgátját, amely a készítmény felvitelekor a bőr nagy vízveszteségéhez vezet, s ez a kialakuló száraz, repedezett és pikkelyes bőrért felelős. Mivel a bőr nem termel megfelelő bőrfelszíni emulziót, az ásványi olajos kozmetikumok (de gondolhatunk akár az ilyenkor nagyon aktuális ajakápolókra is!) használói úgy érzik, ha nem krémezik arcukat a bőrük feszül, viszket és száraz. Egyre többet használnak a készítményből, függőségbe kerülnek tőle. A krém adta selymes érzet a bőrfelszínen a fel nem szívódó ásványi olajokból ered, alatta viszont a bőr egyensúlya teljesen felborult.
Ma a kozmetikában is érvényesülni kell a „nil nocere” – nem ártani – évezredes orvosi elvnek. Az utóbbi évtizedek tudományos kutatásai elvezettek oda, hogy már a bőr szerkezetét nemcsak szövettani, hanem molekuláris szinten is ismerjük, ezáltal olyan fegyverhez jutnak a kozmetikusok is, amelyről néhány éve álmodni sem mertek volna.